Már megint túl sokat mentem
Furcsa, a testem még mindig talpon áll
Már megint túl korán keltem
Fáj minden porcikám.
Túl nagy a zaj, szétmegy a fejem
Vékony a fal itt a panelházban
Keresem a saját nyugodt kis helyem
Számtalan zug van egy ilyen lakásban.
Refrén:
Legalább te legyél megértő velem!
Csak egy kicsit hagyjál békén
Csak egy percre fogd be a szád
Kérlek kapcsold ki a tévét
Aztán odafigyelek rád.
Csak egy kicsit legyél kedves
Csak egy percre ölelj át
Kérlek légy egy kicsit csendben
Halljam a szíved ritmusát.
Már megint túl sokat mentem
A tüdőm sípol, a légzésem zihál
Vérbe van mind a két szemem
Az élet miért ennyire komplikált?
Túl nagy a zaj szétmegy a fejem
Miért épp most van mindenki lázban?
Miért csak nálam merül le az elem?
Jó itt élni egy ilyen lakásban.
Refrén
