Mi Ilyenkor Szoktunk Sírni - Alvin és a Mókusok

Az ország másnapos

Éppen szenved

Fogd a kezem,

el ne engedd!

Zörög a haraszt

Nincs vész!

Csak egy melegítős,

fuxos paraszt,

Mint egy kormány,

mintapolgár

Szűz Máriát is

a mellére varrta.

Csak egy pár napig volt rajta.

Viszketett és elvakarta.

Kiváltságos tekintet Ő, tehát

Seggfejnek tekinthető

aki parancsokat oszthat

És bárkit kifoszthat

Jólehet az emelvényen állva

Öntelten

Istent eljátszva

Ennél rosszabb már nem jöhet

De még csak most kezdődik a játszma

Térden állva

Mondd Miért nem látsz?

Mondd miért nem hallasz?

A mellény megvéd

Mégsem vallasz!

Minden utolsó nap ünnep

A becsület halálhörög

Na mi ilyenkor szoktunk sírni

Mikor az egész világ röhög!

Ott egy csikk

Vedd fel,

Csúszópénz

vedd el,

Félrelép

kend el,

Tisztesség

Nem kell.

Ha nem kell

kéri más,

Legyél vak

Ne is lásd,

Ha kínos

mélyre ásd,

Ha kérdik

Szádat tátsd,

Vond a vállad,

Nincs nálad,

Hazudj

Hogy csak párat,

Elvarrtál

minden szálat

Az ember

Belefáradt

Mondd miért nem látsz?

Mondd miért nem hallasz?

Mondd mitől tartasz?

Miért ordítanál?!

Refr. (2×)