Szemek a tévén, utol a kép ér,
csíkokban pereg, távol a mindenek.
Sótlan vizek tengeréből egy édes szörp levet
Facsarok ki magamnak, a mennyiség nem elégít.
Hánynom kell és a zuhany most már nem segít.
Alkoholtól fóbiát, az észlelésem már
Kihagy tétován áll. Szép az idő nálam.
Ez így most nem lesz jó,
Ugyanaz a félálom megint,
Nem, nem, nem, nem jó így
Pálya végén egy utolsó szint.
Ez így most nem lesz jó,
Az ecset a festménynek beint,
Nem, nem, nem, nem jó így,
Nem találom hozzá a színt.
Futok a két szélén a középnek,
Itt már nem remeg a lába senkinek.
Elképzelt sorok mentén a dallamok lehet elvesznek.
Elveszhetnek, még veszekednek órákon át,
Szemem sarkából egy varázstükör pont most kiállt.
Alkoholtól fóbiát, az észlelésem már
Kihagy tétován áll. Szép az idő nálam.