Üres a hitelkártya, csak a hited bántja,
Mondd, az egyik combod a másikat miért nem látja?
Amíg folyik a lé, minden ok,
Erzsébetből Penelopé.
Antik a kanapé,
A romantika a napé.
Annyi humor van benned,
Mint amennyi ész, /nekem/
Drágább vagy Drágám,
Mint amennyit érsz.
Mindened a státusz,
A Symbol a szimbólum,
Kedvenc regényed,
A "hogy élj faszikból?" fórum.
Ha csörög a zseb, pörög a far,
Vihet téged, aki akar,
Lehet neked az a baj,
Hogy Baja, nem Dubai.
Attól, hogy fal a férfi faj,
Mint a falafelt,
Nem te vagy az érdekes,
Hanem a karakter.
Bezzeg a dzsuva nem zavar,
Csak legyen rendben a haj
Kondi, szoli, műköröm,
Mely ápol és eltakar.
Nemcsak egyedül te vagy ezen a világon!
Nézzél már körbe szét!
A szemed igen, de a szavaidat nem imádom!
Pillanatra maradj még!
Ide figyelj, nézz ide, ne oda el,
Nem veszed észre mit adok!
Ne a szerepekkel, hanem az eszeddel.
Szerte szét, a szinglilét
Szimplán terjed szét,
A syndicate szirénekké
Válnak a szende Cyntikék.
Pesti lányok: kisebb gáz fröccs,
Haladjatok fékkel.
Rokonokká válik az országnak lassan az egész 7 ker.!
Ha kisujjam nyújtom, tövéből húznád a bal karom,
Ha jobban néznél ki, kizuhannál az ablakon.
Minden szempont a szemkont,
Hogy ezer irányba tetszelegj,
Itt a foglalt dáma már, akin éppen fekszenek.
Csak a csokoládé nyugtat, ha rálátsz a csinosakra,
Aki a kicsit nem becsüli, az fürgén simogassa.
Ha szeretem benned mi nincs,
Hát megkapom, ami van,
Ez az ürességed teljessége hétköznapian.
Aki belátta: lezseren plezsör,
Itt nincsen apelláta,
Inkább belül, mint kívül ragyogjál a sok aberráltra.
Nemcsak egyedül te vagy ezen a világon!
Nézzél már körbe szét!
A szemed igen, de a szavaidat nem imádom!
Pillanatra maradj még!
Ide figyelj, nézz ide, ne oda el,
Nem veszed észre mit adok!
Ne a szerepekkel, hanem az eszeddel.
Nemcsak egyedül te vagy ezen a világon!
Nézzél már körbe szét!
A szemed igen, de a szavaidat nem imádom!
Pillanatra maradj még!
Ide figyelj, nézz ide, ne oda el,
Nem veszed észre mit adok!
Ne a szerepekkel, hanem az eszeddel.