Ha a hold feljön az égre
Még egy napnak vége,
A vén folyó is újra
Ezüstre cseréli minden aranyát.
Lassan sétálok a parton,
Fejemet lehajtom,
Álmodom a csendet,
Nem hallom a város tompa moraját.
Elfeledem majd, hogy zajos a világ,
Elfeledem majd, a hétköznapok búját, bánatát.
Ha a hold fenn van az égen
Elfeledem majd, hogy elfáradtam régen,
Holnap újra indul minden ugyanúgy,
Mindig ugyanúgy
Elfeledem majd, hogy zajos a világ,
Elfeledem majd, a hétköznapok búját, bánatát.
Ha a hold fenn van az égen,
Elfeledem majd, hogy elfáradtam régen,
Holnap újra indul indul minden ugyanúgy
Mindig ugyanúgy
Elfeledem majd, hogy zajos a világ,
Elfeledem majd, a hétköznapok búját, bánatát.
Ha a hold fenn van az égen,
Elfeledem majd, hogy elfáradtam régen,
Holnap újra indul minden ugyanúgy,
Mindig ugyanúgy
Mindig ugyanúgy
