Szétcsúsztam, lent jártam,
mély kútban... nem a világban-,
épp' így kívántam...
Fény robbant, felnéztem-,
szív dobbant..."Gyere le értem!
Nincs baj, csak végem..."
Ég minden kép,
ami a rossz napokról élt-,
valahogy újrarajzoltál,
semmi se fáj.
Csak így maradnék!
Minden jól van, minden szép-,
minden szólam, minden kép.
Minden jól van, minden szép-,
dúrban-mollban: így megy rég
Hány húr szól egy létben?
Hány út volt, amit leléptem-,
hányról letértem...
Széttörtem- vitt száz ló-,
de én győztem, nem a daráló...
Kösz', Nagy Varázsló!
Ég minden kép,
ami a tegnapokba lép-,
valahogy összetákoltál,
semmi se fáj.
Csak így maradnék!
