Idegen a táj,
A régi levegő,
A múlt ereje fáj
És rohan az idő.
Ugyanaz a kép,
De idegen a szó,
Fura ez a fény,
A szív nem eladó
Veled olyan könnyen elhinném,
hogy lehet az enyém.
Sokezernyi pillanat lesz úgy, mint annak idején.
Mondd, hogy nem kell mindig várni,
és újat kipróbálni.
Nézz szemembe s érezd azt, mint én!
Lepörög a film, zakatol a gép,
Legyen ugyanúgy, mint szeretném!
Legyen ez a tűz, ami bennünk mindörökké ég.
Lepörög a film, zakatol a gép
Egekig emel és tovább még...
Legyen ez a tűz, ami bennünk mindörökké ég.
Mindig menekülsz,
És keresed a jót,
De sohase repülsz,
Játszd meg, ami volt!
Veled olyan könnyen elhinném,
hogy lehet az enyém.
Sokezernyi pillanat lesz úgy, mint annak idején.
Mondd, hogy nem kell mindig várni,
és újat kipróbálni.
Nézz szemembe és érezd azt, mint én!
Lepörög a film, Zakatol a gép
Legyen ugyanúgy, mint szeretném
Legyen ez a tűz, ami bennünk mindörökké ég.
Lepörög a film, zakatol a gép
Egekig emel és tovább még...
Legyen ez a tűz, ami bennünk mindörökké ég.
Fura ez a játék.
Szaladok a széllel szemben.
Ez az ami vár még, soha még nem éltem szebben.
Lepörög a film, Zakatol a gép
Legyen ugyanúgy, mint szeretném
Legyen ez a tűz, ami bennünk mindörökké ég.
Lepörög a film, zakatol a gép
Egekig emel és tovább még...
Legyen ez a tűz, ami bennünk mindörökké ég.
Mindörökké ég...
