Nézz rám-, szólj, ha majd nem érted!
A lét- így, vagy úgy- eléget.
De még itt vagyok, elérnek:
fény, csillagok, remények...
Nézd, nem vagyok okos gép-,
mért' osztanék-szoroznék!?
Nézd, élvezem a bolond vért:
fél életem a porondért!
Szépen jön-megy Nap és Hold-,
eddig nem sok balhé volt...
Vének, bölcsek, úgy, mint én-,
máshogy' mért' hinném?
Én már éltem, voltam-,
nézz rám: szépen nyomtam...
Én még kérnék, lennék-,
elfér még pár emlék.
Én már éltem, voltam-,
nézz rám: százegy múltam...
Én még kérnék, lennék-,
jól áll az ébrenlét!
Ha nem félsz, nem fáj-,
ez a legjobb játék!
Ha nem félsz, nem fáj...
Nézz szét!- elhiszed, megérted-,
az ég túl nagy egy verébnek.
De nézd el, ha majd lelépek-,
csak épp' életet cserélek...
Szépen jön-megy Hold és Nap-,
jó, hogy vannak, szomszédnak!
Álmok voltak, úgy, mint én-,
máshogy' mért' hinném?
