Felhők Felett - Horváth Tamás

Testemben erős Lélek.

Hajnali tompa fények,

Árnyak közt kék lidércek,

de nem félek mert itt vagy velem már.

Álmodban téged nézlek.

Kimondhatatlan érzést érzek.

Átkarolva óvlak téged,

a Felhők Felett a Lelkünk együtt száll!

Olyan messzire szállt a testem.

Minden percben változik a Lelkem.

Sokszor hallom hogy: Lehetetlen...

Folyton ezt szajkózza a sok tehetetlen,

de mikor Rád nézek tudom hogy minden rendben.

A sok negatív érzést szemetesbe tettem.

Tudom hogy jó helyen vagyok, itt kell most lennem.

Mikrofon a kezemben, itt állok veled szemben!

Merjél álmodni, minél nagyobbat, és ne hagyd magad!

Ne befolyásoljon téged félelem, irigység, bűnös gondolat!

Persze lesz mindig olyan ember, aki éppen téged oltogat.

Higgyél jobban, és írd meg a saját sorsodat!

Régen nem hittem magamban,

az álmaimat feladtam.

Volt mélypont, volt gyász, és hiányérzet,

de a végén megtaláltalak téged.

A fényem te lettél, lámpásom a sötétben,

ahogy szerettél, erőt adott.

Áldom azt a napot,

Neked, köszönhetem most aki vagyok, baby!