Ez a beszéd állj meg egy percre az idő mulandó
A jövőd felé bátran táplálkozz a múltadból
Élmény kitartás hogy többre vigyed
Ezt küldjük a mindennapok hőseinek
(Mentha)
Sosem leszek én a donor hogyha álmodik a nyomor
Ami búskomor azt nálam nem veszi be a gyomor
Vigyáznom kell mert minden sarkon rám veszély les
Veszélyes az élet tudom életveszélyes
A szívem fáj mert összeszorítja egy satu
Mind a mai napig nagyon hiányzol még anyu
Könnyezik a tollam és a papír a zsebkendő
Sok mindentől függ hogy mit írok de főleg a kedvemtől
A jövőmet megjósoltam már az őskorban
Ha meghalok tudd hogy a mindennapokban hős voltam
Emelkedj ki a tömegből legyél az egyetlen
Felejthetetlen és egyben megismételhetetlen
Van amit kitörölhetsz de egyet nem
Hogy honnan jöttél lehetett a múlt bármilyen kegyetlen
A kegyelemdöfés az aranylövés a végső állomás
Nincsen már vissza nem lesz több ráadás
Ez a beszéd állj meg egy percre az idő mulandó
A jövőd felé bátran táplálkozz a múltadból
Élmény kitartás hogy többre vigyed
Ezt küldjük a mindennapok hőseinek
(Brash)
Az első szívdobbanás az első szívben robbanás
Csobbanás a nagybetűsbe egy lemez tesó ezt Betűzdel
Egy wholecar a szabadban a föld alatt a metrón
Az első tag a lépcsőn az első munkanapod hétfőn
Egy koncert Párizs egy perc se volt máris eltelt
Az álmod életre keltette mint a Himnuszt Erkel
Erkély a fotel a szürke hétköznapokban átlát
Már gyerekkorban átállt azóta sem vált át
Gondozd ha elültetted neveld fel ha a tiéd
Ne kérdezd hogy miért hisz néha megfordul a Föld
Átírja mert a sors a legnagyobb költő
Mindegy az hogy hány év lehet akár egy emberöltő
Megismételhetetlen ami neked lehetetlen volt
A dalban szív a szívben halk dallam dalolt
Kapaszkodj bele abba ami fontos ne legyen foltos
Ne legyen koszos mocskos hisz neked ez jó
Ez a beszéd állj meg egy percre az idő mulandó
A jövőd felé bátran táplálkozz a múltadból
Élmény kitartás hogy többre vigyed
Ezt küldjük a mindennapok hőseinek
(Eckü)
Visszaemlékezni ez a nosztalgia ismérve
Rácsodálkozni arra milyen jó volt tíz éve
Iskola pajtások élmény velük egykoron
Felébreszt a valóság az élettől egy nagy pofon
Menni de nem menekülni azon tűnődőm
Ki boldog itthon meg kinek jött be külföldön
Mondják úgy kéne „Élj mint Marci Hevesen"
A legfontosabb mégis ha beteljesül egy szerelem
Törj fel munkában tanulásban sportban
Magadnak bizonyítva ne higgy a mutatókban
Kallódni nem lehet mindig csak sodródni
Tisztán nevetni inkább és őszintén feloldódni
Gond baj az sokszor lesz csak ne dőlj romba
Buktatókkal tele van a világ programozva
Hogy meddig mehetsz el annak vannak határai
De úgy könnyebb ha az ember mellett ott a barátai
Ez a beszéd állj meg egy percre az idő mulandó
A jövőd felé bátran táplálkozz a múltadból
Élmény kitartás hogy többre vigyed
Ezt küldjük a mindennapok hőseinek
