Nincsen veszély, csiga, nincsen veszély
Most az ujjam a szemedhez ér
Mindenki fél, csiga, mindenki fél
Hátradőlni csak Istennek ér
Nagy jutalom vagy, egy kis ablakon
Beadott karéj kenyér
Egy csendes ima vagy egy farok, ami a
Meleg puha helyére ér
Szép hely a Boldogság
Úgy oda vitorláznék
Ott napfürdőzik egy szál tangában
Az összes műanyag játék
Harmatos fű, csiga, peterakás, csiga
Menj tovább ezekért
Az úton, csiga, ameddig visz a
Zutolsó csepp csigavér
Az a fényes lepény, az a Nap, te meg én
Tudjuk, az alatt milyen szerény
Az esély arra, hogy egy arra járó
Csak úgy három szót vágjon belém:
Az „én”-t, a „szeretlek”-et
És azt, hogy "téged", lett
Egy sebesült, akiből kiáll, hogy „szer”
Mert látszott rajta, hogy kell
Itt ebben a tóban egy tengeralattjáró
Itt ebben a panellakásban egy nagy Grand Hotel Béke Szálló
Itt állófogadás van, és én tetszem a szép Csipkerózsikának
Itt akkora boldogság van, hogy ide már
Csak műanyag állatok járnak
Nincsen veszély, csiga, nincsen veszély
Most az ujjam a szemedhez ér
Mindenki fél, csiga, mindenki fél
Hátradőlni csak Istennek ér
Az a fényes lepény, az a Nap, te meg én
Tudjuk, az alatt milyen szerény
Az esély arra, hogy egy arra járóba
Pár szót vág egy másik lény:
Az „én”-t, a „szeretlek”-et
És azt, hogy "téged", lett
Egy szív, ami itt úgy üzemel,
Hogy kiáll belőle, hogy „szer”
Plusz ebben a tóban egy tengeralattjáró
Itt ebben a panellakásban egy nagy Grand Hotel Béke Szálló
Itt állófogadás van, és én tetszem a szép Csipkerózsikának
Itt akkora boldogság van,
Hogy ide már csak műanyag játékok járnak
Itt ebben a tájban él egy festő, aki olyan ügyesen festi
A tájat, hogy annak a tájnak aztán olyanná kell lenni,
Amilyen a festmény, ott én vagyok az a fekvő ember,
Aki csigaszemet piszkál, háttérben tó esetleg tenger
Nincsen veszély, csiga, nincsen veszély, csiga
Nincsen veszély, csiga
