Anyám ajkáról minden szó,
Úgy száll, mint könnyű pillangó.
Apám hangja menydörgő ég,
Őszintén, keményen beszélt.
Ha éjjel ébren álmodom,
A csendben őket hallgatom.
Hallom, hogy suttogják nekem,
Légy büszke magyar, gyermekem.
Apám szíve zúgó harang,
Anyám lelke fehér galamb,
Amit kaptam, viszem tovább,
Örökségem a szabadság.
Anyám keze az irgalom,
Tíz ujja tíz virágszirom.
Apám ökle az igazság,
Ütötte mások asztalát.
Érintésük arcomon,
A halálomig hordozom.
Ha egyszer fegyvert markolok,
Az ő kezükkel harcolok.
Anyám szeme kék tiszta tó,
Tükrében minden látható.
Apám komor tekintete,
Mély ráncok sűrű erdeje.
A sötét háztetők felett,
Ezernyi csillag lépeget.
Nézem az elfolyó időt,
A múltat görgető jövőt.
