Egy társasjáték emléke él,
a körben álltunk, egy fiú meg én.
A zsebkendőmet dobtam elé,
a játék az volt, hogy ő lesz így a párom.
Hol van a zsebkendő, három-négy esztendő,
elmúlik egy kettő, a tempó rettentő.
A tempó rettentő, hol van a zsebkendő,
három-négy esztendő, elmúlik egy kettő.
A fogócskát meguntam én,
a bújócskából éppen elég.
A yo-yo csúcs volt a siker terén,
lépj a körbe, most te leszel a párom.
Itt van a zsebkendő, három-négy esztendő,
elmúlik egy kettő, a tempó rettentő.
Repül a zsebkendő, a tempó rettentő,
három-négy esztendő, elmúlik egy kettő.
Hú, játék az életem,
átsegít az életen.
Két nap, vagy három év,
lépj a körbe, te leszel a párom.
Itt van a zsebkendő, három-négy esztendő,
elmúlik egy kettő, a tempó rettentő.
A tempó rettentő, repül a zsebkendő,
három-négy esztendő, elmúlik egy kettő.
...instrumental...
Hol van a zsebkendő, három-négy esztendő,
elmúlik egy kettő, a tempó rettentő.
A tempó rettentő, repül a zsebkendő,
három-négy esztendő, elmúlik egy kettő.
Hú, játék az életem,
átsegít az éveken.
Két nap, vagy három év,
lépj a körbe, te leszel a párom.
Itt van a zsebkendő, három-négy esztendő,
elmúlik egy kettő, a tempó rettentő.
A tempó rettentő, repül a zsebkendő,
három-négy esztendő, elmúlik egy kettő.
Három-négy esztendő,
elmúlik egy kettő,
a tempó rettentő,
hol van a zsebkendő.
