Felpörgött éjjel után sápadt hajnalon
Száz üveg, ezer pohár minden asztalon
Tegnapi harsány mámor halvány füstje száll
Száraz a torkom, fejem szétrobbanna már
Nem akarok semmit hidd el hát
A napfény szinte fáj, jó a félhomály
Aludni kéne már
Nem akarom hallani ezt a zajt, a belső zűrzavart,
A másnapos dalt, mégis fogva tart
Megfáradt hangulatban furcsa érzések
Valóság, képzelet, játszik csak veled
Lelassult minden mondat minden mozdulat
Homályos filmszalag az összes gondolat
Nem akarok semmit hidd el hát,
A napfény szinte fáj, jó a félhomály
Aludni kéne már
Nem akarom hallani ezt a zajt, a belső zűrzavart,
A másnapos dalt, mégis fogva tart
Nem akarok semmit hidd el hát,
A napfény szinte fáj, jó a félhomály
Aludni kéne már
Nem akarom hallani ezt a zajt, belső zűrzavart,
A másnapos dalt, mégis fogva tart
