Jön A Tré - Siska Finuccsi

Beatologic beat

jön a Tré, jön a Tré ...

jön a Tré, jön a Tré ...

üdv a városomban, nagy dolgokról döntenek

a kocsmasor mellett lakom ahol csövesek döglenek

a jáccók elkerítve mint anno a lágerek

a romáktól hallott mondatok lettek mára slágerek

az iskolám a telep végén vasbetonból

kitanított pár diákot ki ma talpig vasba tombol

füstbe száll a közhely, itt mindenki tép

de az is visszajár a telepre ki elhagyta a Trét

a bánkinál a kolesz picsák kajak kicsapongóak

csütörtök este a formák adnak a picsapogónak

kicsiből nagylány lesz az utca senkit nem kimél

1 laza cigi mellett mozizom végig a lépinél

csukd be a szemed amíg mesél a szám

körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám

tesó, Tatabánya, otthona a nyomornak

nem való az ínyenceknek csak az edzett gyomornak

csukd be a szemed amíg mesél a szám

körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám

tesó, Tatabánya, nyakig ér a tré

nem adjuk el soha mert ez már a mienké

ha esteledik a falumban az utcákat járom

fülemben az mp3 velem Teo a barátom

és csak, flesselek a téren a csatorna szagokon

átlépek a patkán mint a nagyobb darab szarokon

sok mákvirág a clubban elém royal flesshet szór

de én leszarom, hogy ki kessel ha nálam csak essemm szól

hello! jó pár baráti kéz a vállamon

uccagyereknek születtem és ezt büszkén vállalom

a Kornél tesóm dudáját ismeri a city

végig pacsizzuk a várost mikor a seggemet viszi

a Dagi vajazza ahogy a pofám jártatom

megtapad a dumám mint a bűz a melós járaton

bassza meg a Bencsik aki leszarja a szegényt

a város miatta csóró mert elvette a reményt

benyalhatsz a segélyeddel nem kell az már senkinek

melót adj a népednek én csóró vagyok emszínek

csukd be a szemed amíg mesél a szám

körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám

tesó, Tatabánya, otthona a nyomornak

nem való az ínyenceknek csak az edzett gyomornak

csukd be a szemed amíg mesél a szám

körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám

tesó, Tatabánya, nyakig ér a tré

nem adjuk el soha mert ez már a mienké

a vér nem válik vízzé, tudom jól, bennem él

az apám szelleme az utam légvégéig elkísér

Loska! aludj csendesen a szívemben élsz fater

életeken át, tőled a halál sem választhat el!

a múltam nem tagadhatom, soha meg se tenném

ne kóstold be a családom mert kóstolod a pengém

a világ összes kurváját magamhoz venném.

minden züllött hajnalon mert nekem ez a gyengém

gyengéden ölelj engem Mama, mikor hazaértem

tréwuton járok a láz álmaimmal kéz a kézben

a telep nekem való, nem nyaralok Adrián

de letettem a névjegyem akár a Bányász Adrián

nem intek búcsút és nem dobok nektek puszit se pá-t

ott fogtok sírni majd utánam ahol senki se lát

a nevem: Finuccsi, az idő nekem munkáz

mindenkit lenulláz mert az összes többi full gáz

csukd be a szemed amíg mesél a szám

körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám

tesó, Tatabánya, otthona a nyomornak

nem való az ínyenceknek csak az edzett gyomornak

csukd be a szemed amíg mesél a szám

körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám

tesó, Tatabánya, nyakig ér a tré

nem adjuk el soha mert ez már a mienké.