Már nem kell álmodni az életet,
az álmokat éljük inkább át.
Reggel a kék ég felé fordulok,
nem túl sokért, sőt semmiért
csak egy jó szóért koldulok
Hittem, hogy fentről biztos vigyáz rám
véletlen se érjen semmi baj,
A vállamra hullik most egy fehér toll
Látod ennyi sőt semennyi
maradt az angyalból.
Dalban élek ettől érzek másképp
a zene az már, mint a levegő jár
Sírás voltam mosoly lettem végre,
most az akit látsz hidd el valaki más!
Egy dallam átszaladt a zongorán,
a múltamról, az életemről szól.
Van úgy, hogy jópár napra eltünök,
ha bajom van, bármi bánt
csak a zenébe menekülök!
Dalban élek ettől érzek másképp
a zene az már, mint a levegő jár
Sírás voltam mosoly lettem végre,
most az akit látsz hidd el valaki más!
Zene nélkül mire mennék?
Magam sem tudom!
Van egy fegyver ami megvéd,
úgyse hinnéd, csak egy egyszerű
mikrofon!
Dalban élek ettől érzek másképp,
a zene az már, mint a levegő jár...
Dalban élek ettől érzek másképp
a zene az már, mint a levegő jár
Sírás voltam mosoly lettem végre,
most az akit látsz hidd el valaki más!
Dalban élek ettől érzek másképp
a zene az már, mint a levegő jár
Sírás voltam mosoly lettem végre,
most az akit látsz hidd el valaki más!
Most az akit látsz, hidd el valaki más!
Most az akit látsz, hidd el valaki más!
