Az a repülés önmagunk felett
az a rendszerré váló bűvölet
a vágyunknak szűk volt a tér
abban a korban, amikor szerettél
és őrizted szavam, mint csillagot
melyet önző szíved magának lopott
követtél és elvesztem benned
az volt erősebb, aki többször enged
A nyár is izzóbb és hevesebb lett
amikor még felém fordult a kedves
enyhébb és rövidebb lett a tél
abban a korban, amikor szerettél
enyhület helyett teherré lettél,
mert mindig a magad módján szerettél
így én is
teher lettem enyhület helyett
aki másként nem, csak a maga módján szeret
