Én jól tudtam járni,
Mégis leültettek.
Bőven adtak gyógyszert,
"Ezt itt most idd meg!"
Csak annyit kértek,
Hogy maradjak csöndben,
Amíg Ők esznek,
Én majd dalolhatok közben.
Azt mondják,
Játszd el azt a szépet,
Amit mindig szoktál,
Ül, okos és gyorsan tanul,
Nem vagy más,
Csupán
Egy ideális popsztár!
Egy ideális popsztár...
Tréfáltak és téptek,
De nem bírtak el velem,
Nem hitték el, hogy a magány lehet
Az egyetlen mesterem.
Tudom, csak az marad talpon,
Aki önmagával táncol.
Akit a sorsa végül végleg
A szabadsághoz láncol.
Azt mondják,
Nagyon elhitted magadnak,
Hogy értelme lehet a szavaknak,
Gyűrted magad és ide jutottál,
Nem vagy más,
Csupán
Egy ideális popsztár!
Egy ideális popsztár...
Én nem hazudok és nem tagadok,
Nekem egy asszony combja a párnám.
A verseket írom, a terheket bírom,
De tudom, hogy hiába várnám,
Azt, hogy megérts végre és megölelj,
Mint azt, aki fontos hírt hoz,
Mint azt, akinek a homlokához
Fegyvert szorít egy gyilkos.
Van olyan ember, aki számkivetett
Mióta megszületett, mert rossz lóra tett.
És szerencsés vagyok, mert küzdhetek,
Csak a harc, csak az éri meg.
Vérem omlik, testem lazul,
De nem enged el a szellem,
Gondolj rám, hogy érezzem,
Hogy van még erő énbennem.
